Nyomdaipar gazdasági helyzete 2022. őszén

Az elmúlt két év olyan kihívások elé állította a nyomdaipari cégeket, amelyekkel kevés ágazatnak kellett/kell megküzdenie. Kevésbé diplomatikusan fogalmazva 2020. óta szinte félévenként jelent meg egy újabb nehézség. Először a járvány, majd a papírhiány és az egekbe szökő papírárak és most az energia költségek. Mindezek mellett a forint árfolyama 330 Ft/euró volt 2020. januárjában, 2022. október elején pedig meghaladta a 420 Ft/eurót. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezek összességében sokkal komolyabb problémát jelentenek, mint a 2008. évi válság idején. Természetesen a kép mindig árnyaltabb annál, mint amit egy szóval vagy mondattal le tudunk írni. Egyes cégek termék struktúrájuknak, földrajzi elhelyezkedésüknek vagy egyéb jellemzőiknek köszönhetően viszonylag könnyebben átvészelik ezeket az időszakokat, és vannak, akik számára sokkal nehezebben megoldhatók a problémák.

Augusztusban kiküldött felmérésünk ezt a cél szolgálta. Szerettük volna látni, hogy a kétségtelenül nehezebb helyzet kit hogyan érintett. Ahogy azt is, milyen várakozások jellemzik a cégeket a második félévre. Fontos hangsúlyozni, hogy a felmérés nem számít tudományos alaposságú kutatásnak és reprezentatívnak. Mégis úgy véljük az alábbiak sokak számára segítenek eligazodni a jelenlegi gazdasági környezetben és hasznos információkat tartalmaz a saját cégükre is.

A kérdőívet 44 cég küldte vissza. Közel 80 %-uk nyomda, többségében vidéki, kis- és közepes méretű vállalkozás. A nyomdai beszállítók zömmel papírkereskedőket és gépforgalmazókat képviselnek.

Közismert, hogy ágazatunk abba a csoportba tartozik a gazdaságon belül, amely minden negatív változást azonnal megérez. A csomagolást leszámítva a nyomdaipari termékek nem tartoznak a fogyasztók szempontjából kritikus termékeknek. Már 2008-ban is tapasztaltuk, hogy a válság hatására bizonyos ágazatoknál – reklám, marketing, könyv – szinten azonnal fogyasztás/megrendelés csökkenéssel reagált a piac. 

Az ellátási láncon belül a nyomdák – főként a cég méreteknek köszönhetően – relatíve kedvezőtlen helyzetben vannak. A beszállítókat tekintve általában globális óriás cégek termékeit, alapanyagait használják, míg a megrendelői oldalt vizsgálva szintén láthatunk hasonló felállást. A piaci erőegyensúly eltolódásának köszönhetően a vállalkozások sok szempontból ki vannak szolgáltatva az üzleti partnereiknek. Az is közismert tény, hogy a nyomdaipar rendkívül beruházás igényes ágazat, miközben az átlagos nyereséghányad 3-5 % között mozog. És végül, de nem utolsósorban a költségek. Nagyon magas hányadot képviselnek, így ezek növekedése a fent említett piaci erőegyensúlynak köszönhetően általában az amúgy is alacsony nyereséget csökkenti. Személyesen tapasztaltuk, hogy a nyomdák megrendelői általában nagyon kevés információval rendelkeznek nyomdai partnereik költségeiről és annak az árra gyakorolt hatásáról.  Kérdőívünkben elsőként az egyes jelentősebb költség tételek változásait vizsgáltuk meg 2021-2022 évek vonatkozásában.

Noha még előtte voltunk az ősszel berobbant energia válságnak, így is a válaszadók közel 40 %-a nyilatkozott úgy, hogy az energia költségek 50 % feletti mértékben emelkedtek. Ott ahol, alacsonyabb a növekedés mértéke, feltételezzük, hogy erre az évre még lekötött szerződésekkel rendelkeznek. Fontos megjegyezni, hogy a nyomdaipar – a periodikákat leszámítva – elsődlegesen villamosenergia felhasználó. A gázenergia a többség esetén fűtési célokat szolgál. 

A válság kapcsán felmértük, hogy az energia költségek milyen mértékben viszonyulnak a bevételekhez. A kormány és az Unió a gazdaság segítése érdekében az un „energia intenzív” ágazatok számára támogatási rendszert dolgoz ki. Ennek feltétele, hogy az adott ágazat 2021. évi energia költsége a nettó árbevétel 3 %-át meghaladja. Felmérésünk szerint 2021. évben az árbevétel 1,5 - 2 %-a között mozgott jellemzően. Ugyanez az arány 2022. augusztusában – tehát még a megemelkedett energia árak előtt- már 3-5 % között volt. Vélhetően az arány tovább romlik a téli időszakban.

2021. őszén kezdődött és kifejezetten a nyomdaipart sújtotta a szinte hetente változó és kiszámíthatatlan papírár emelkedés, amely bizonyos esetekben készlet hiánnyal is párosult.

Itt is hasonló válaszok láthatók, mint az energia esetében, bár a válaszadók aránya az 50 % feletti növekedésnél sokkal magasabb. Természetesen az árak differenciáltan nőttek az egyes papírfajtáknál, a táblázat egy átlagot mutat.

Az egyéb költségeket tekintve talán a munkabér esetében a legkisebb mértékű a növekedés. A festék és segédanyagok esetében, illetve a szállítási költségeknél közele azonos mértékű változásokat, növekedést láthatunk

Összességében az látható, hogy a válaszadók 41 %nál 30-50 %-os, míg közel harmaduknál 20 -30 %-os volt a költség növekedésnél.

Az igazi kérdés valójában nem is az, hogy milyen mértékben emelkedtek a költségek, sokkal inkább az, hogy ezt a cégek milyen mértékben tudták érvényesíteni az áraikban.  Az egyes válaszokat vizsgálva némileg meglepő, hogy a beszállító cégek többsége az 50-75 % közötti tartományba esik. A várakozásokkal ellentétben ugyanakkor, több nyomda is úgy nyilatkozott, hogy teljes egészében át tudta hárítani a költségnövekedést a megrendelőkre. Nyilván tovább árnyalná a képet, ha egy nagyobb számú mintán azt is meg tudnánk vizsgálni, hogy milyen termékcsoportokra volt ez igaz. 

A költségeken túl az éves gazdálkodást jelentősen befolyásoló tényező a megrendelés állomány változása. Jelen keretek között nem volt lehetőség annak vizsgálatára, hogy a csökkenés hátterében tudatos cégpolitika vagy piac vesztés áll, hasonlóképpen az sem látszik a grafikonokból, hogy a növekedés minek köszönhető. Arra sincs konkrét adat, hogy az egyes termékek milyen részt képviselnek a cégek portfóliójában. A nyomdák többsége – különösen a kisebb méretű cégek – nem tiszta profilú, vagyis pl. a könyv vagy reklám kiadvány mellett foglalkoznak csomagolással is. 

Érdemes megfigyelni, hogy a növekedés és csökkenés mely területeken milyen arányban változik. Könyveknél a növekedés mértéke egyértelműen meghaladja a csökkentést, míg a cégek felénél inkább stabilitás tapasztalható. Hasonló képet kapunk az egyéb nyomdai termékek esetében is.

A reklám és marketing, valamint a periodikák esetében már nem ennyire kedvező a kép. Mindkét esetben a csökkenés jelentősen meghaladja a növekedés mértékét. 

A digitalizáció már az elmúlt év eseményei előtt jelentős – és nem kedvező értelemben – hatással volt a nyomdaipari termékek forgalmára. A legnagyobb veszteséget a napilapok szenvedték el, míg a pl. a nyomtatott könyvek valamelyest stabil helyzetben maradtak. Válsághelyzetben – ezt láthattuk 2008-ban is – egyedül a csomagolás volt képest megőrizni, sőt növelni piaci helyzetét. Bár az utóbbi évek környezetvédelemmel kapcsolatos döntéseinek következtében a trend kezd elmozdulni a papír alapú csomagolás irányába, a piaci igények még válság helyzetben sem csökkentek, sokkal inkább nőttek. Ezt igazolja, hogy mindhárom területen – doboz, flexibilis és címke – viszonylag magas arányú a stabilitás és a növekedés mértéke is meghaladja a csökkenést.

A beszállítói piacot vizsgálva, az tapasztalható, hogy a papír, festék és segédanyag kereskedelme egyértelműen növekedett. Az új és használt gépek forgalmára azonban inkább a stabilitás jellemző. Utóbbi esetében csak a válaszadók 23 %-a jelölte meg a növekedést. A korábbi, kritikus időszakokra is azt tapasztaltuk, hogy a beruházások nagysága és száma erősen visszafogott volt. Az új beruházások szoros összefüggésben állnak a nyomdák nyereség termelő képességével. Ha ez csökken, vélhetően a beruházási kedv is alacsonyabb lesz. A költségek növekedését és átháríthatóságát bemutató grafikonokból arra következtethetünk, hogy a következő évben a nyomdák sokkal inkább a jelenlegi géppark karbantartására fognak koncentrálni és a beruházások során ismét előtérbe kerülhetnek a használt berendezések.

Nagy kutató intézetek rendszeresen időközönként vizsgálják az üzleti szféra várakozásait az elkövetkező időszakokra. Ebben az esetben – ellentétben a fentiekkel – sok szubjektív és bizonytalan elem van a válaszokban. Ugyanakkor az ilyen típusú előrejelzések fontos adalékul szolgálnak a döntéshozóknak. A kérdőív utolsó kérdéscsoportjában arról tájékozódtunk, hogy cégeknek 2022. második félévében milyen kihívásokkal kell szembenézniük és ezek milyen fontossággal bírnak a számukra. Az egyes elemeknél a válaszadók 1-5 között rangsorolhatták a kérdés fontosságát.

A sort egyértelműen az energia árak, az alapanyag ár és a forint árfolyam ingadozás vezeti. Az első két esetben a válaszadók több, mint fele 5. értékben (kiemelkedően fontos) jelölte a fontosságot, míg a forint árfolyama közel azonos százaléknak volt fontos 4. és 5. értékben.

Az alapanyag ellátás biztonsága, a munkaerőhiány, a munkabérek versenyképessége a fontossági sorrendben második helyen állnak. A munkabér kivételével általában 4. értékelést kaptak, míg a munkabér a fontossági sorrendben 3. – 4. értéken áll a válaszadók háromnegyedénél.

A további kérdések már megosztották a válaszadókat, de minden esetben csak egy-két válaszadó jelölte meg az 5. értéket. A többség közepesen fontosnak ítélte meg a megrendelés állomány megtartását vagy növelését, a külpiaci részvételt, az új beruházásokat, valamint a jogszabályi környezetet. Érdekes megfigyelni, hogy a nemzetközi gazdasági környezet kedvezőtlen változása megosztotta a válaszadókat, azonban a többség így is a második helyre sorolta a fontossági sorrendben.

Végezetül néhány jellemzőbb szöveges reakció:

„Stagnálást várok, sőt ez inkább már előrelépés lenne.”

„ Romlik, de nem reménytelen.”

„Októbertől nagy gondot fog okozni a tízszeres gáz ár”

„Talán megtartjuk a tavalyi szintet.”

„A jelenlegi helyzetben kiszámíthatatlan. COVID, háború, energia problémák miatt! Törekszünk megoldani minden helyzetet.”

„Esetleg pár hónapra lehet előre tervezni. Ez nem teljesen megnyugtató, de legalább izgalmas.”