Papírhelyzet a Szövetség tagjainál

A papír hiánnyal és áremelkedéssel foglalkozó szakmai állásfoglalásunk soha nem tapasztalt média visszhangra talált. Egy online felmérés keretében arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hatással volt ez a piacra.

Sokszor tapasztaltuk már, hogy a nyomdaipart sújtó piaci jelenségek a szakma szereplőin kívül nem sok “vizet zavarnak”. A megrendelők és a végfelhasználók általában úgy vélték, hogy mindez a nyomdák problémája, oldják meg maguk. Azonban a papírellátással kapcsolatos anomáliák, a robbanásszerű áremelkedés már túlnőtt rajtunk. A média hamar átlátta, hogy a papírhiány és a növekvő költségek az egész lakosságot érintik.

Az októberben kiadott szakmai állásfoglalás (ld. Globális papírhiány című cikk) a tagjainkon kívül is nagyon sok cégvezetőhöz eljutott és úgy tűnik, hogy komoly támogatásnak bizonyult a vevőkkel folytatott kommunikációban. Így ez már nemcsak az ágazat problémája. Sok más termékhez hasonlóan a fogyasztók, vevők is tudomásul veszik a kialakult helyzetet, az árakban megjelenő megemelkedett költségeket.

Az állásfoglalás kiadását követően több pozitív visszajelzést is kaptunk, de szerettük volna egy kicsit részletesebben is megnézni, hogy ténylegesen mi a helyzet, milyen reakciókat váltott ki a Szövetség aktivitása. Online kérdőívet küldtünk ki a tagjainknak, a nyomdák körülbelül fele töltötte ki a kérdőívet. Az első kérdés kapcsán látszik, hogy az áremelkedési folyamat még az ősz előtt elkezdődött. A válaszadók 52 %-a már a nyáron szembesült az áremelkedéssel, 38 % pedig szeptemberben. Szóbeli információk szerint az idén eddig három jelentősebb áremelés volt. Az is telefonbeszélgetés során jutott el hozzánk, hogy a könyvgyártáshoz szükséges szürke lemezből soha nem látott hiány alakult ki. Az indokok között első helyen szerepel a cellulóz árának növekedése, illetve a szállítási költségek megemelkedése. Ugyankkor azt is tapasztaltuk, hogy cégenként eltérő mértékű növekedésről számolnak be a kereskedők és a nyomdák. Ezért rákérdeztünk az átlagos papírár emelkedésre. A válaszadók közel fele 30 % feletti, további egyharmada 20-30 % közötti növekedést jelölt meg.

Azzal mindenki tisztában van, hogy a papírár az egyik legmeghatározóbb tényező a műveleti költségekben, de nem szabad megfeledkezni a szintén brutálisan megnövekedett energia árakról és egyéb árfelhajtó tényezők sem. Ennek fényében kérdeztünk rá a nyomdai költségnövekedés mértékére. Mindösszesen a válaszadók ötöde ítélte úgy, hogy a költségeik összességében 5-10 % körüli mértékben növekedtek,  a harmaduknál ez már 10-15 % közötti mértéke, míg a többség 15 % feletti tartományt jelölte meg válaszában. A szakmán belül szokásos nyereség ráta már  nem képes kompenzálni - még ideiglenesen sem - ezt a költségnövekedést.

A hirtelen megugrott költségek és árak eltérő vevői, megrendelői reakciókat váltottak ki. Erre is rákérdeztünk, a válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek. A legtöbben az alacsonyabb minőségű papírra való áttérést és a megrendelések számának csökkenését jelölték be. Ugyancsak jellemző vevői reakció volt a megrendelt termék mennyiségének vagy példányszámának csökkentése. Több cégnél a megrendelők változtattak a formátumon vagy a keménytábla helyett a kartonált kötészetet választották. 

A kérdések utolsó csoportja a szakmai állásfoglalás és a média megjelenés hatását vizsgálta. A válaszadók mindegyike ismerte az állásfoglalást, 90 %-uk közvetlenül megkapta tőlünk.

A nyomdák kétharmada használta is a vevőkkel folytatott tárgyalásain. A válaszokból az derül ki, hogy ennek hatására a szerződési feltételeknél (ár és szállítási határidők) a megrendelők tudomásul vették a kialakult a helyzetet, mégha nem is teljes mértékben. A válaszadók 10 %-a szerint a vevők teljes mértékben elfogadták a nyomda érvelését, 57 % esetében csak részben. Mindennek következtében 43 %-nak nagyobb mértékben, 33 %-nak kisebb mértékben, de sikerült megállapodni a vevőkkel a magasabb árakról és a hosszabb szállítási határidőkről.

Az már a rövidtávú előrejelzésekből is látszik - és ezt erősítik meg a beszállítók is -, hogy a folyamat nem áll meg, továbbá változások várhatók az elkövetkező negyed-, félévben. Tehát a most megkötött szerződések sem tekinthetők kőbe vésettnek. Ezért utolsóként azt kérdeztük meg, hogy milyen dokumentumra alapozzák a jövőbeni változásokat. A többség egyértelműen az EUWID rendszeres jelentését jelölte be, második helyen pedig a kereskedő írásos nyilatkozatát. Az EUWID Európa szerte elismert szakmai, piaci elemző cég. 

https://www.euwid-paper.com

Szövetségként magunk is utána néztünk az előfizetés lehetőségének. Abban bíztunk, hogy az egyes cégeket terhelő tetemes előfizetési költséget - amely 3 hónapra 350 euró, egy évre 1100 euró - meg tudjuk osztani szövetségi előfizetéssel. Sajnos azt az írásos választ kaptuk tőlük, hogy erre nincs lehetőség,  az adatok, táblázatok még zárt körben sem oszthatók meg külső (cégen kívüli) felhasználókkal.

Végezetül egy fontos kérdés, a közbeszerzések kérdésköre. Míg a piaci szereplők láthatóan alkalmazkodnak a kialakult helyzethez, addig úgy tűnik a közbeszerzések kiírói nem hajlandók erről tudomást venni és ragaszkodnak a már megkötött szerződési feltételekhez és árakhoz. Holott egy  világméretű rendkívüli helyzetről van szó, amelyre sem a kereskedőknek, sem a nyomdáknak nincs hatása. Ezért levélben fordultunk a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez, hogy állásfoglalásban nyilatkozzon a megkötött szerződések rugalmas kezeléséről. A válaszról természetesen mindenkit tájékoztatni fogunk.