• Banner 1
  • Banner 2
  • Banner 3

Nyomdászok szövetsége

MGYOSZ interjú Orgován Katalinnal, szövetségünk új elnökével

Orgován Katalin: Nem a kínaiak nyertek, hanem a Nyugat veszített

„A kínaiak sokat fejlődtek. Mélységében megismerték a nyugati fejlesztéseket, technológiát, gondolkodást, elsajátították a tudást, egy idő után túlnőttek tanítómesterükön”- fogalmazza meg kínai tapasztalatait Orgován Katalin a Nyomda- és Papíripari Szövetség áprilisban megválasztott új elnöke. A Kínában szerzett tapasztalat itthon is jól hasznosítható a cég vagy éppen a szövetség vezetésében

  • A Nyomda és Papíripari Szövetség (NYPSZ) áprilisi közgyűlése Önt választotta elnökének. Már évek óta az elnökség tagja volt, ráadásul egy tagvállalat, a Pátria Nyomda vezérigazgatója, így nem okozhatott meglepetést, hogy milyen helyzetben van az ágazat. Vagy mégis?

Orgován Katalin: Meglepetést nem okozott, de nem azért, mert az elnökség tagja voltam. Ez korábbi történet. Pár éve férjemmel Kínába mentem, ezért megszakadt az elnökségi tagságom, ami visszatértem után sem változott meg. Bár a szakma változik, de alig másfél évet voltam távol, ennyi idő alatt nem tud teljesen átalakulni. A nyomda- és papíriparban a legnagyobb gond az utánpótlás hiánya. A fiataloknak azért sem vonzó ez a pálya, mert még az a téves képzet él bennük, hogy ez elavult, régi gépekkel dolgozó, környezetszennyező iparág.

  • És nincs így?

OK: Nincs. Előfordulnak régi gépek, de az ólomszedés már a történelem. Az informatika, a robotizáció áthatja ezt a területet is, a környezetkímélő megoldások alkalmazása alapkövetelmény. 

  • A nyomdaiparnak is vannak nyertes és vesztes területei, cégei. Leegyszerűsítve: az újságnyomtatásra szakosodók a vesztesek közé tartoznak, míg pl. csomagolóiparral foglalkozók a nyertesek közé. Ön hogyan látja az ágazat kilátásait?

OK: Kétségtelen, hogy az elmúlt egy évtizedben jelentősen átalakult a nyomtatott termékek piaca az online kommunikáció előre törésével. Nemcsak a napilapok váltak vesztesekké, de az átalakulás más ágazatokat is érintett. Ma már senki nem használ telefonkönyvet, a repülőjegy is átalakult egy applikációvá. Ugyanígy érezhető a reklámpiac átrendeződésének hatása a kereskedelmi kiadványokra. Másfelől bizonyos szegmensekben megerősödött a nyomtatás. A legerőteljesebben kétségtelenül a csomagolóanyag gyártásban. Ugyanakkor a kezdeti „online eufória” után látszani kezd ennek sebezhetősége, bizonytalansága és nem utolsósorban értéktelensége. Talán nem véletlen, hogy a világ egyik legnagyobb kereskedője, az Amazon 2019-ben több nyomtatott könyvet adott el, mint e-book-ot. Tavaly a járvány ideje alatt is megugrott a nyomtatott könyvek forgalma. A trendekből arra lehet következtetni, hogy a mindennapokban használt szolgáltatásokhoz kapcsolódó és a rövid élettartamú nyomtatott anyagok valóban az online térbe költöznek, de az értékkel bíró vagy a személyes biztonsággal összefüggő termékek továbbra is a Gutenberg galaxisban maradnak. Mindkettő kommunikációs formának meg kell találni a saját a helyét és szerepét az életünkben. Ez a folyamat zajlik mostanában.

  • A már több mint egy éve tartó járvány nem törte meg ezt a trendet?

OK: A járvány természetesen szinte minden forgatókönyvet felülírt az üzleti életben. Európa több országában is vizsgálják, hogy a járvány milyen módon befolyásolta/befolyásolja az ágazatot, milyen új üzleti modellek alakultak ki. Az már most látható, hogy a nyomdaipar egyre inkább egy komplex szolgáltatássá alakul át, amely nagyon sok területen támaszkodik az online lehetőségekre. Összességében korai volna „temetni” a nyomtatást, hiszen a színházak sem zártak be a mozi vagy az online streaming megjelenésével.

  • A papíripar a szövetség másik nagy ágazata. Itt is vegyes lehet a kép, hiszen a környezetvédelmi szempontok sok gyártót, felhasználót arra ösztönöznek, hogy takarékoskodjanak a csomagolóanyaggal, ami az ágazatban visszaesést eredményezhet. Vagy…?

OK: Évek óta küzdünk ezzel a kérdéssel. A valóságban egy jól felépített marketing sejthető a háttérben, aminek nem sok köze van a tényekhez. Csak két adat. Általában a papírt okolják az erdőpusztításokért, de ténylegesen a kivágott faanyag mindösszesen 11 %-a kerül a papírgyártásba, 60 % körüli részét pedig az energiaipar használja fel. Az erődirtás oka pedig a FAO jelentése szerint termőföld és legelők kialakítása. A másik komoly tévedés a papírhulladék környezeti terhelése. Bizonyított tény, hogy a papír a legtöbbször újrahasznosítható alapanyag és természeti károsítás nélkül lebomlik. Csak az elmúlt egy-két évben kezdett az érdeklődés középpontjába kerülni a műanyag és textil hulladék kezelhetetlen mennyisége. Az ezekről érkező aggasztó hírek fordították a gyártókat ismét a papír felé. Nem véletlen, hogy ma már itthon is szinte minden boltban papír táskában kapjuk meg a megvásárolt termékeket. A papír környezetbarát tulajdonságai természetesen nem jelentik azt, hogy pazarlóan kellene használni. Ahogy minden más terméknél, itt is az ésszerű fogyasztásra kell nagyobb figyelmet fordítani. Mindemellett az egész világon új üzleti-gazdasági stratégia van kialakulóban, a körforgásos gazdaság. Ez sokkal több, mint a hulladékok begyűjtése és feldolgozása. Az alapkoncepció szerint hosszú távon olyan alapanyagokat kell bevonni a gyártásba, amelyek minél tovább megtarthatók a termelési-fogyasztási körfogásban. És mivel a papír ilyen, remélhetőleg a róla kialakult kép is megváltozik

  • Új elnökként mit szeretne elérni a következő években? 

Orgován Katalin: A szakma – nyomda- és papíripar – társadalmi presztízsének növelését. Összességében közel 500 milliárd összbevételű az ágazat, növekedése lassú, és több problémával terhelt. Ezek egyike az évek óta tartó krónikus szakemberhiány. A másik, hogy régi klisék rontják a megítélését. Az elavult technológia, az innováció hiánya ugyanolyan hamis kép, mint az erdő pusztulás és a papírgyártás azonosítása. Főként a fiatalabb korosztály körében alakult ki, amit széleskörű és a tényeket bemutató kommunikációval tudunk megváltoztatni. Fontos rögzíteni, hogy az itthon használt technológia és géppark teljes egészében azonos a Nyugat-Európában használttal. Az informatika és az IT a nyomtatás szerves része, enélkül ma már egyetlen nyomda sem tudna dolgozni. Ami pedig az innovációt illeti, jó példa erre a csomagolóanyag-gyártás, amely a termékvédelmen és esztétikai követelményeken kívül számos más elvárásnak is megfelel. Bár a start-up cégek ebben az ágazatban még kevésbé elterjedtek, de ezen a területen is megjelentek. A valóság és az elképzelések közötti differenciára jó példa, hogy az egyik pályaválasztási kiállításra vittünk egy VR szemüveget, amivel az egyik budapesti nyomdát „járhatták” be a látogatók. A gyerekek szinte nem hittek a szemüknek, mert pont úgy nézett ki, mint IT labor, nem pedig egy elavult gyár. Az egyik legfontosabb célunk, hogy minél szélesebb körben mutassuk be a valóságot

  • Ön a Pátria Nyomda vezérigazgatójaként is átélheti, mennyire átalakul ez az iparág. A cég fő profilja a nyomtatványgyártás. Ezt a területet erőteljesen sújthatja, hogy egyre több hivatalos irat elektronikus formában is használható, vagyis papírmentes megoldások terjedése komoly bevételkiesést okozhat a vállalatnak...

OK: Igaz, bár most a pandémia idején mégsem ez okozta a legfőbb gondot. A vállalat jelentős bevételi forrása a papír- és írószerkereskedelem is. A járvány idején ez jelentősen visszaesett. 2020 kivételesen rossz év volt. Ezért most nem is ezt, hanem 2019-t vesszük alapul. Január-februárban ehhez képest még volt 10 százalékos elmaradásunk, talán most már helyreáll a rend, azaz az otthoni munkából visszatérnek az irodákba a dolgozók, és több írószert, papírt fognak rendelni. A vállalatnál egyébként már 5 éve elkezdődött egy profilváltás, s a nyomtatványok mellett egyre nagyobb arányt képvisel termelésünkben a címkék, fóliák, csomagolóanyagok gyártása. Átszervezéssel, a munkafolyamatok racionalizálásával, a logisztikai folyamatok rendezésével, a hatékonyság erőteljesebb érvényesítésével viszonylag jól kezeltük a járvány időszakát. 

  • Az MGYOSZ egy komplex reformot dolgozott ki, amely teljesen új alapokra helyezné a szakmunkás-képzést. Önöknek vannak tervei az utánpótlás megoldására?

OK: Itt nagyon sok a tennivaló. Éppen a fejlődő technológia, az új kihívások miatt van szükség egy magasan képzett szakembergárdára. Az látható, hogy a feladat specifikumai és sokrétűsége miatt mindenképpen ki kell vennünk a részünket a képzési feladatokból. Ténylegesen a munka már 5 évvel ezelőtt megkezdődött. Fontos, hogy egyre több fiatal számára vonzóvá tegyük a szakmát, de foglalkoznunk kell az ágazat szakmai igényeinek és a képzés minőségének összehangolásával és nem utolsósorban a gyakorlati képzés kiterjesztésével. Úgy tűnik, hogy a szabályozási alapok már rendelkezésre állnak, a gyakorlati teendőket illetően azonban még sok a feladat. Ebben nagyon számítunk az MGYOSZ segítségére.

  • A NYPSZ a legnagyobb munkaadói szervezetnek, az MGYOSZ-nak a tagszervezete. Tagként mit várnak egy ilyen szövetségtől?

OK: A gazdasági érdekek képviselete és védelme, a megbízható információ-áramlás biztosítása minden munkáltatói szervezet alapfeladata. Az eddigi tapasztalataink szerint ezt a feladatot sokkal könnyebben megoldhatjuk, ha több, azonos érdekű szervezettel összehangoljuk a munkákat. Az MGYOSZ érdekérvényesítő képessége erős, szeretnénk továbbra is támaszkodni erre. Fontos elvárásunk, hogy a nyomda- és papíripar érdekei artikuláltan is megjelenjenek az MGYOSZ tevékenységében.

  • Ön több mint egy évet Kínában is dolgozott. Kína ma az Európai Unió és az USA legnagyobb „mumusa”, nem múlt el a kereskedelmi háború veszélye sem. Milyennek látta belülről, egy Kínában dolgozó multi cégből a kínaiak nemzetközi térhódítását, az üzleti morált, a szellemi tulajdon tiszteletét? 

OK: Csak 3 hónapot dolgoztam, bár többet terveztem, de visszahívtak a Pátria élére. Mivel japán vállalatnál – a Canonnál – dolgoztam, így ott inkább a japán munkakultúrát ismertem meg. Ám módom volt arra, hogy egy évig tanulmányozzam az országot, több ottani nyomdába is eljutottam, sok barátot szereztem, így tudom, miként gondolkodnak a kínai emberek. Büszkék országukra, elismerik a kiemelkedő teljesítményt, tisztelik kormányukat. Szerintem már a szellemi tulajdonhoz kötődő jogokat is elfogadják, mert úgy vélik, nem szükséges „lekoppintani” termelési technológiákat, már ők is mindent elő tudnak állítani. Sokszor jobban, olcsóbban, mint a nyugati vállalatok. 

  • Félni kell a kínaiak világgazdasági „gőzhengerétől”?

OK: Csak személyes véleményemet mondhatom, hiszen alapos vizsgálatot nem végeztem ez ügyben. Ez a kínai „gőzhenger” már beindult, lendületben van. A Nyugatnak köszönhető ez a fejlődés. A nyugati cégek odavitték a know-how-t, egy csomó, fontos termék gyártását is, amivel a kínaiak sokat fejlődtek. Mélységében megismerték a nyugati fejlesztéseket, technológiát, gondolkodást, elsajátították a tudást, egy idő után túlnőttek tanítómesterükön. Nem a kínaiak nyertek a Nyugattal szemben, hanem a Nyugat veszített azzal, hogy mindennél többet számított az olcsóbb munkaerő, a nagyobb profit. A kínaiak most már magabiztosak, öntudatosak, a bizonyítási vágy magas technológiai szintre vitte őket. Számomra megdöbbentő tapasztalat volt, hogy még az egyszerű kínai ember is milyen tájékozott arról például, hogy Kínának Görögországban hol vannak kikötői, hol vettek meg kínai cégek újabb vállalatokat. Tudják, merre megy a modern selyemút, s hogy ez milyen jó lesz majd a kínai gazdaságnak. Az emberek bíznak kormányukban, s örülnek az ország sikereinek, mert úgy gondolják, ettől nekik is sokkal jobb lesz.  

  • Milyen általánosítható tapasztalattal járt a kínai út, ami cégvezetőként, egy szövetség elnökeként hasznosítható?

OK: Meglepődtem azon, hogy milyen rugalmasak a kínai emberek. Ha valami nem megy, nem akarják legyőzni a legyőzhetetlen akadályokat, hanem gyorsan váltanak, új úton próbálkoznak. Mi, Európában sokat rágódunk a megoldhatatlan, vagy nehezen megoldható feladatokon, nehezen látjuk be, ha valami nem megy, ha valamit el kell engedni. Ott alapelv, hogy - képletesen szólva-  arra mennek, amerre az ajtók nyílnak, ahol gyorsabban tudnak eredményt elérni. Az is fontos tapasztalat – és hasznosítható itthon is -, hogy Kínában a közösség az első, és csak utána jön a magánérdek. Európában ez fordítva van, ami sokszor akadályozza a fejlődést. Mi a Pátriánál is próbáljuk meghonosítani, hogy a Pátria van az első helyen, és csak utána jön az egyén. Ezzel átalakulhat az egész vállalat cégkultúrája.  

 

Orgován Katalin 

Nyomdamérnök, a Pátria Nyomda vezérigazgatója, a Nyomda- és Papíripari Szövetség új elnöke. Korábban éveket dolgozott értékesítési és marketing területen. Az elmúlt évtizedben először egy kisebb nyomdában volt cégvezető, majd a Műszaki Könyvkiadónál előszőr kiadványokért, fejlesztésekért és innovációért felelős vezető, majd hét évig igazgató. Marketing, MBA és Változás és innováció management témakörben szerzett diplomát.

 

A szövetség

A Nyomda és Papíripari Szövetség (NYPSZ) 1991-ben jött létre, azóta meghatározó szervezete a magyar nyomda- és papíriparnak. Európában egyedülálló módon nemcsak nyomdák, de papírgyárak és a legnagyobb nyomdaipari beszállítók is csatlakoztak e szervezethez. Az NYPSZ 1991. óta tagja az INTERGRAF-nak, a nemzetközi nyomdaszervezetnek, melynek révén közvetlenül is bekapcsolódik az európai szakmai vérkeringésbe.

Vissza